Vértessomló

Vértessomló látképe

Vértessomló Komárom-Esztergom megyében fekszik, Tatabányától 15 km-re dél-délkeleti irányban (lásd autós térkép). Körülbelül 1300 lakossal rendelkezik. Nevezetességei közé tartozik, hogy itt nyílott Magyarország 3. szénbányája 1871-ben, amit Mária-bányának neveztek. De legújabb kutatások szerint már 1746 előtt is szenet ástak az akkori Sömle határában.

Története

Vértessomló a régi időben is ismert lakott terület volt. A határában talált legrégebbi lelet egy kőbalta az emberiség történetének abból az időszakából amikor még nem ismerték a fémeket. A napfényre került sok lelet arra utal, hogy egykor római élet pezsgett. A helység régi neve Semele a rómaiak idejére vezethető vissza. 1051-ben a hegyek alján vívta fényes győzelmét I. András király III.Henrik német császár hadaival. A megfutamodott német sereg eldobált vértjeiből maradt a hegységen a Vértes elnevezés. A mohácsi vész után 1529-41 között törökdúlás teljesen megsemmisítette Semele falvat is. Évszázadokon át lakatlan volt. Bajorországból Würtzburgból németek jöttek, és itt telepedtek le. A Vértessomlóra telepített szorgalmas, lankadatlan munka kedvvel és kitartó szívóssággal rendelkező emberek csakhamar aranyat csiholtak a bőséges szántóból és erdőből.

Ma is szép tiszta, csendes falu ahol nincs ipar se fűrész telep. A pihenni vágyóknak kitűnő pihenőhely, ahol gazdag kínálatból választhat. Sok kiránduló pont indul a községből.(lásd túristatérkép részlet (370kB))

Izelitőűl sorolok egynéhányat:
  • Mátyás kút : erdei pihenőhely, szalonnasütővel, esőbeállóval.
  • Szarvas kút: pihenőhely szalonnasütővel, esőbeállóval.
  • Szép Ilonka forrás: itt látta meg Mátyás király Szép Ilonkát.
  • Vitány vára: Először 1379-ben említett vár, két nagy toronyból és a közöttük húzódó palotaszárnyból áll. A török időben végvár volt.
    Tornyainak csonkjai ma is emeletnyi magasan állanak. Szép kilátás nyílik a tájra.
  • Vértesszentkereszt: Csák nemzetség alapította 1146-ban a bencés apátságot, melynek temploma három hajós szépen faragott kőből épült. Falcsonkjai ma is 5-6m magasan állnak.
  • Gesztes vára: meredek dombon emelkedik, erdő veszi körül. Építtetője valószínűleg a Csák nemzetség lehetett a XIII. században. Jelenleg turistaszálló. Tetejéről pompás kilátás nyílik a tájra.
  • Majkpuszta már 1252-ben lakott terület volt.
    1748-ban alapított egykori kamanduli remeteség 17 kis különálló remetelakása, a barokk templom megmaradt tornya, a kastély, a keritőfal díszes szobrokkal ékesített kapuja, a parkjában hatalmas jegenyefenyők állanak. Az erdő fái közt álló kis kápolna jelent műemléki látnivalót. A remeteséghez vezető út mentén horgásztó található, melynek egyik lefolyó ágán műemlék vízimalom van.
  • Érdemes ellátogatni Vérteskozmára is: jelenleg érintetlen táj, régi parasztházaival. Erdő veszi körül az 1 km hosszú kis falut. Mindezeket gyalogosan és autóval is meg lehet közelíteni.
  • De ne csak erdei kirándulásról beszéljek, kiránduljunk el a vizek városába, Tatába, ahol rengeteg látnivaló van fürdési és strandolási lehetőséggel.
Vértessomló könnyen megközelíthető. Az M1 autópálya illetve az 1. sz. főút mindössze 15 km-re van.
Szálláslehetőségért írjon illetve telefonáljon az alábbi címre:
	Krüpl Ferencné
	2823 Vértessomló
	Ady Endre utca 23.
	Tel.: 34/493-112,
	      20/487-0812